2017. július 16., vasárnap

5 dolog, ami miatt a Trónok harca tényleg zseniális

Premier előtt, lázban égve úgy döntöttem összegyűjtöm, hogy mit jelent számomra a GOT és, hogy miért tartom a 21. század egyik kiemelkedő teljesítményének.

5.) A fantasztikum lassú adagolása és a realizmus fenntartása.
A Trónok harca teljes mértékben átélhető és valósághű sorozat, miközben a képernyő közepén repül egy sárkány vagy éppen a holtak serege közelít felénk. Ez egy olyan erős pont, melyet egyetlen általam ismert fantasy sem tudott nyújtani az, hogy életszagú tud maradni a sorozat. Nem válik mesés hőstörténetté, mint a Gyűrűk ura, hanem finoman építi fel a maga fantasztikus oldalát és az is csupán szimbolikarendszert készít az egésznek, keretet adva a realisztikus szériának. Én mindig úgy fogtam fel, hogy a tűz és a jég a mágia két megjelenő pólusa, a dal pedig az ember és a kapocs közöttük.
4.) Az eddigi legbátrabb sorozat.
Ha egy karakternek menni kell, akkor menni fog és ennek nem állja útját a marketing és a reklám. Szereplők jönnek és mennek és ezzel nemhogy nem vesztett el egy rajongót se a széria, de csak növelte az érdeklődést a történet iránt.
3.) Párhuzamosan futó dramatikus történetek.
Régen A Keresztapa elmesélte egy ember történetét a sok kulcs kulcsfigura között. Most a Trónok harca elmeséli egy rakat ember történetét, s ezáltal mindegyikük kulcsfigurává változik. Együtt vagy egyedül, egymással vagy egymás ellen alakítják a történetet és formálják a körülöttük elterülő világot. Mindenkinek megvan a maga Hamletje vagy Íliásza, miközben megszületik a harc a trónért. Monodráma, Páros tragédia stb. komplett műfajok egyesülnek a szemünk előtt, mintha elolvasnánk öt regényt, hét színművet és hozzá köretként bele-bele lapoznánk egy világirodalom legszebb versei kötetbe.
2.) Koherens, alternatív történelem történet.
A valóságszaghoz hozzájár, hogy valós történelmi események, emberek, csaták és merényletek ihleték a történetet annyira, hogy néha már történelmi adaptációnak is lehet nevezni. A központi szálat a Rózsák háborúja adta, egy komplett dinasztiákat leigázó, pár éves, intenzív háború, amilyen a Trónok is. Igazi csemege keresni az utalásokat és az összefüggéseket a történelem egyes pontjaiból.
1.) A nagy képernyős élmény.
Én az az ember vagyok, aki szerint a mozi nem a mozgóképpel alkotott történet világa. A mozi véleményem szerint egy látvány élményt tud kínálni és bár ugyanúgy, sőt jóval nagyobb képernyőn tudod figyelni a filmet, de hiányzik valami... Az, hogy egy általad ismert és szeretett közösséggel együtt követheted nyomon a kedvencedet. Mindenkinek megvan a maga szerepe valaki mindent tud, valaki semmit, valaki sír, valaki nevet. Kerekebbé és gigantikusabbá tudjátok tenni az élményt egy jó környezetben. Hosszú utazás egy szűk nappaliban.

2 megjegyzés:

  1. Teljesen egyetértek mindennel, amit itt leírtál, de ezeken kívül még két, számomra lenyűgöző elem van a sorozatban. Egyrészt a világ felépítése. Martin egy igazi zseni és néha apróbb részletekben rejlik az ő zsenialitásának kulcsa. (Ha mondjuk csak Hodor történetét nézzük: már a legeleje óta így hívják, tehát már akkor ki kellett gondolnia ezt a fordulatot, ami csak jóval később jelenik meg.) Másrészt a karakterek színessége is baromi jól van bemutatva. Nincsenek egyoldalú, ugyanolyan karakterek. Mindenki más, mindenkit más motivál és ennyi szereplőnél rettentő nehéz egymástól teljesen különböző embereket létrehozni.
    Kíváncsi vagyok, miket tartogat a hetedik évad! :)

    VálaszTörlés